Egy apró lépés

2013 szeptember 28. | Szerző: LaBelle |

Kedves Olvasó!

Nem is tudom hol kezdjem… egy hete egy szuper napot töltöttem az egyik barátnőmmel. Rengeteget sétáltunk, beszélgettünk, amire már nagyon szükségem volt. Másnap találkoztam az unokatesómmal. Átmentem hozzájuk, megnézni hol laknak. Két éve van együtt a párjával, és nagyon boldogok. Őszintén szólva nem éreztem magam valami jól a társaságukban. Megmutatta a nyaralásukon készített fotókat, ami eszembe juttatta, hogy hiszen mi is mentünk volna utazni Gé-vel… Hazafelé menet eléggé el voltam kenődve. Fura sztori az övék, ugyanis társkeresőn ismerkedtek meg. Ez elgondolkoztatott.

Este regisztráltam magam én is. Gondoltam ez csak egy kis lépés… de azért mégis nagy. Nyitok a világ felé, nem befelé, hanem kifelé fordulok. Rengetegen írtak 🙂 ami persze nagyon jól esett az önbizalmamnak. Aztán másnap megismertem valakit. Elkezdtünk írogatni egymásnak. Majd jött a FB és csütörtökön találkoztunk. Nagyon intelligens, kedves és írtó helyes srác 🙂 Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar megismerek valakit… A randi után azonban csalódott voltam. Idősebb nálam, tapasztalt, rengeteget “élt”. Én meg alig tudtam mondani magamról valamit. Nagyon izgultam, hiszen még sosem randiztam… Hülyének éreztem magam ezek miatt.

Tegnap egész nap írogattunk egymásnak 🙂 Nagyon tetszik, de nem tudom mi lesz ebből… minden esetre örülök, hogy Gé már eszembe sem jut, de ha mégis, nem érzek dühöt, haragot. Ez sokkal könnyebb így.

Szép hétvégét!

S